HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNYRÓL
Mikor nincs szükség energetikai tanúsítványra?
- Különálló épületek esetében, amikor azok hasznos alapterülete 50 m2-nél kisebb (Figyelem! Ez csak különálló épületekre vonatkozik, az 50 m2-nél kisebb lakásokra nem!)
- Amikor az épület éves szinten 4 hónapnál rövidebb ideig tartó használatra van szánva
- Amikor az épület használati időtartama legfeljebb 2 év (pl. ideiglenesen felállított épületek)
- Vallási, hitéleti rendeltetésű épületek esetében (pl. templomok)
- Jogszabály által védetté (pl. műemlékké nyilvánított, vagy egyéb úton értékvédelemben részesített) épületek, illetve építészeti értékvédelemben részesült területen található épületekre
- Mezőgazdasági célú épület esetében
- Azoknál az épületeknél, ahol a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat ideje alatt nagyobb mint 20 W/m3
- Amikor a fűtési szezon során több mint hússzoros légcserére van szükség
- Műhelyként funkcionáló épület esetében
- Levegővel felfújt ideiglenes építmények, sátorok esetében.
Mit csináljak majd a tanúsítvánnyal, kinek kell odaadnom, hány példányban készül?
A tanúsítvány egy példányban készül, hiszen ez az ingatlanhoz tartozó dokumentum mindig az aktuális tulajdonos birtokában van. Ezt majd Önnek az adás-vételi szerződés aláírásakor kell átadnia az új tulajdonosnak az ügyvéd előtt. Az átadást az ügyvéd a tanúsítvány azonosítójával együtt a szerződésben rögzíteni fogja. Ha ez megtörtént, Ön eleget tett a kormányrendeletben megfogalmazott kötelességeinek. Az ingatlanközvetítőnek, banknak, ügyvédnek, földhivatalnak soha sincs szüksége az Ön energetikai tanúsítványára. A tanúsítványt egyébként 10 évig digitális formában megőrizzük, így a későbbiekben - igény szerint - bármikor a rendelkezésére tudjuk bocsátani.
Meddig érvényes a tanúsítvány?
Az általunk kiállított tanúsítvány 10 évig érvényes, 10 éven belül csak akkor veszíti el érvényességét, ha az adott ingatlanban olyan mértékű szerkezeti, gépészeti változtatást, korszerűsítést hajtanak végre, ami befolyásolja az ingatlan energetikai besorolását (pl. falak utólagos hőszigetelése, nyílászáró csere, kazán cseréje).
Mit fognak lemérni a helyszíni felmérésen?
Meg kell mérni az ingatlan lehűlő felületeit, a nyílászárókat, azok tájolását, a padlót, födémet, valamint a fűtési rendszert, és a melegvízelőállítő rendszert.
Miért van erre szükség? Mire jó ez az egész?
Ha Ön vásárol egy háztartási gépet, műszaki cikket, akkor azon is láthatja, hogy milyen az energetikai besorolása, ezáltal tájékoztatva van arról, hogy mennyire gazdaságos vagy éppen pazarló az adott készülék. Ugyanezért vezették be ezt az ingatlanoknál is, hogy ha valaki vásárol egy ingatlant, akkor az eladáskor tájékoztatva legyen arról, hogy mennyire hatékony az általa megvásárolt ingatlan energiafelhasználása.
A besorolás, eredmény befolyásolja-e az árat?
Tekintve, hogy Önnek ezt a dokumentumot csak az adás-vételi szerződés aláírásakor kell átadnia, nem igazán befolyásolhatja az árat. Nyilván azt mindenki látja, hogy egy régi építésű szigeteletlen, régi nyílászárós ingatlant vesz, vagy egy felújított, korszerűsített épületet. Az árat sokkal inkább ezek a szabad szemmel egyébként is látható paraméterek határozzák meg.
Természetesen a későbbiekben - amikor már az ingatlanokat hirdetni sem lehet az energetikai besorolás feltüntetése nélkül - számítani fog majd, hogy ugyanazon az áron a vevő milyen energiafelhasználású épületet kap.
Milyen energetikai osztályok vannak?
A rendelet jelenleg 10 kategóriát határoz meg (A+-tól I-ig). A "C" kategória jelenti a követelményeknek megfelelő szintet, 2009 után ennél rosszabb besorolású épület nem építhető. Az "A+; A; B" kategóriák a követelménynél jobb, a "D-I" kategória a követelménynél rosszabb energetikai állapotot tükröznek.
Szabályozás célja
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, családi házak, közintézmények energiahatékonyságával, és ezért az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak, családi házaknak és a közintézményeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása, ennek a folyamatnak az első lépese pedig a meglévő állapot felmérése. Célul tűzte ki továbbá azt is, hogy 2020-ra az új épületek csak 0. energiásak legyenek.